DeletedUser12020
Vendég
Összefoglaló
A legtöbb problémát szerintem még mindig az okozza, hogy egy nagyra nőtt szövetség ellen lehetetlenség érdemben fellépni, még a szövetség külső részén, a határvonalán sem. Sok nagy város, sok katona, sok mitológiai lény. Ha bevédenek egy várost, akkor a legmesszebb lévő várostól is el tudják küldeni a védelmet, ha ki kell ütni a foglalást, akkor is ugyanez a helyzet. Gyakorlatilag a "hátországban" kényelmesen termelhetik a hadianyagot, nincs aki ott támadni tudja őket.
Ennek ellensúlyozására lehetne bevezetni az "elhullás" fogalmát és a szülőföldtől való távolsággal a harci kedv csökkenést.
Harci kedvet pedig fokozni lehetne az ünnepekkel, mint városi fesztivál, diadalmenet, olimpia stb. .
Leírás
Az elhullás fogalma:
Minél messzebb küldenek egy sereget, annál többen dezertálnak, hullanak el az út alatt. Mint a valóságban is. Így mondjuk 8 órás támadó idővel küldött 350 jelzőnek akár a fel is elsüllyedhetne út közben a viharok miatt, véletlenszerűen. Vagy egy 60 mantikorból álló repülő flotta fele hullhatna el.
Ezzel lehetne rákényszeríteni a nagy hátországgal rendelkező szövetségeket is, hogy a fronton termeljék a hadianyagot.
Ugyanez lenne igaz a védelembe küldött seregekre is, amiknél a távolság függvényében nagy részük eltűnhetne, lemorzsolódhatna mire odaér.
Ez lehetőséget adna az világ szélére már eleve kiszorult szövetségeknek arra, hogy legalább a frontvonalon vissza tudják szorítani a top1-2 szövetségeket. A játék is dinamikusabb lenne.
Harci kedv csökkenése:
minél messzebb harcol a katona attól a várostól, annál kisebb lenne a morálja támadásnál. Így nem érdemes messzire támadni vele.
Védekezésnél is a fronton állomásoztatott támogatások esetében ez csökkenne. Ezzel romlana az össze morál a védekezésnél is. Tehát hiába raknák tele 10.000 védővel egy várost, ha a harci morál átlagosan csak 20 % lenne a védekezésnél is. Illetve szökdöshetnének haza a katonák (mintha szellemvárosban lenne állandó védelem)
Ezt a morált lehetne javítani időlegesen például diadalmenetellel és fesztiválokkal. Tehát nem lenne mindegy , hogy melyik városban tartják azokat, mint jelenleg.
Kérdés mi legyen a "hátországgal":
Építhet csodákat, adhat nyersanyagot és áldást, és meg kell védeni, ha közelebb ér a front. De hadianyagot, katonát innen csak nagy ritkán érdemes támadásba küldeni, vagy hosszabb távon védelembe.
Érvelés
Jelenleg egyetlen nagy problémát látok a Grepolisssal, mégpedig azt, hogy a játék elején egy összeszokott társaság kiszorítja a többi szövetséget a belső tengerekről elvéve a kezdeti városaikat, majd ezt követően nagyon rövid idő alatt abbahagyja a legtöbb játékos a világot, vagy teljesen passzívvá válik. Gyakorlatilag megszűnik a játék. Ezért is hagytam abba korábban ezt a játékot majdnem 2 évre.
Ha viszont a kiszorított szövetségeknek lenne esélye újra fejlődni a távolság miatt, akkor kialakulhatnának az érdemi frontvonalak, konfliktus övezetek.
Köszönöm, ha átgondoljátok!
Taksidi
A legtöbb problémát szerintem még mindig az okozza, hogy egy nagyra nőtt szövetség ellen lehetetlenség érdemben fellépni, még a szövetség külső részén, a határvonalán sem. Sok nagy város, sok katona, sok mitológiai lény. Ha bevédenek egy várost, akkor a legmesszebb lévő várostól is el tudják küldeni a védelmet, ha ki kell ütni a foglalást, akkor is ugyanez a helyzet. Gyakorlatilag a "hátországban" kényelmesen termelhetik a hadianyagot, nincs aki ott támadni tudja őket.
Ennek ellensúlyozására lehetne bevezetni az "elhullás" fogalmát és a szülőföldtől való távolsággal a harci kedv csökkenést.
Harci kedvet pedig fokozni lehetne az ünnepekkel, mint városi fesztivál, diadalmenet, olimpia stb. .
Leírás
Az elhullás fogalma:
Minél messzebb küldenek egy sereget, annál többen dezertálnak, hullanak el az út alatt. Mint a valóságban is. Így mondjuk 8 órás támadó idővel küldött 350 jelzőnek akár a fel is elsüllyedhetne út közben a viharok miatt, véletlenszerűen. Vagy egy 60 mantikorból álló repülő flotta fele hullhatna el.
Ezzel lehetne rákényszeríteni a nagy hátországgal rendelkező szövetségeket is, hogy a fronton termeljék a hadianyagot.
Ugyanez lenne igaz a védelembe küldött seregekre is, amiknél a távolság függvényében nagy részük eltűnhetne, lemorzsolódhatna mire odaér.
Ez lehetőséget adna az világ szélére már eleve kiszorult szövetségeknek arra, hogy legalább a frontvonalon vissza tudják szorítani a top1-2 szövetségeket. A játék is dinamikusabb lenne.
Harci kedv csökkenése:
minél messzebb harcol a katona attól a várostól, annál kisebb lenne a morálja támadásnál. Így nem érdemes messzire támadni vele.
Védekezésnél is a fronton állomásoztatott támogatások esetében ez csökkenne. Ezzel romlana az össze morál a védekezésnél is. Tehát hiába raknák tele 10.000 védővel egy várost, ha a harci morál átlagosan csak 20 % lenne a védekezésnél is. Illetve szökdöshetnének haza a katonák (mintha szellemvárosban lenne állandó védelem)
Ezt a morált lehetne javítani időlegesen például diadalmenetellel és fesztiválokkal. Tehát nem lenne mindegy , hogy melyik városban tartják azokat, mint jelenleg.
Kérdés mi legyen a "hátországgal":
Építhet csodákat, adhat nyersanyagot és áldást, és meg kell védeni, ha közelebb ér a front. De hadianyagot, katonát innen csak nagy ritkán érdemes támadásba küldeni, vagy hosszabb távon védelembe.
Érvelés
Jelenleg egyetlen nagy problémát látok a Grepolisssal, mégpedig azt, hogy a játék elején egy összeszokott társaság kiszorítja a többi szövetséget a belső tengerekről elvéve a kezdeti városaikat, majd ezt követően nagyon rövid idő alatt abbahagyja a legtöbb játékos a világot, vagy teljesen passzívvá válik. Gyakorlatilag megszűnik a játék. Ezért is hagytam abba korábban ezt a játékot majdnem 2 évre.
Ha viszont a kiszorított szövetségeknek lenne esélye újra fejlődni a távolság miatt, akkor kialakulhatnának az érdemi frontvonalak, konfliktus övezetek.
Köszönöm, ha átgondoljátok!
Taksidi